Innovatív alkalmazáskutatás a nagy tisztaságú volfrám-oxid etanolérzékelőkben

A félvezető érzékelők területén a nagy tisztességes volfrám-oxidpor, egyedi fizikai és kémiai tulajdonságaival, fokozatosan a kutatók és az ipar középpontjában áll. Ez az anyag, a magas fő tartalmával és az alacsony szennyeződés tartalmával, mérsékelt sávszélességgel, nagy specifikus felületgel és kiváló kémiai stabilitással párosítva, példátlan teljesítményjavításokat hozott a félvezető érzékelők, különösen az új etanol -érzékelők számára.

Az etanolkoncentráció kimutatásának kulcsfontosságú eszközeként az etanol -érzékelők teljesítményének javítása nagy jelentőséggel bír sok területen, például az élelmiszerbiztonság, a környezeti megfigyelés és az orvosi egészség szempontjából. A nagy tisztaságú volfrám-oxid-por, mint érzékelő közeg, jelentősen javíthatja az etanol-érzékelők általános minőségét. Összetételének és felépítésének optimalizálásával nemcsak javíthatja a detektálás pontosságát, hanem jelentősen felgyorsítja a válaszsebességet, így az etanol -érzékelők hatékonyabbá és megbízhatóbbá válnak a gyakorlati alkalmazásokban.

Az etanol-érzékelőkben a nagy tisztességes volfrám-oxid alkalmazási potenciáljának további feltárása érdekében a kutatók az anyag összetételéből és szerkezetéből indultak, és szolvotermikus módszert alkalmaztak, hogy előkészítsük a mennyiségű volfrám-oxid-alapú nanomanizáló anyagokat, eltérő összetételű, különböző összetételű, különböző összetételű, különböző összetételű, különféle összetételű anyagok, felépítés és morfológiai jellemzők. Etanolt, etilén -glikolt és nyomkövetést használtak oldószerekként, volfrám -hexakloridot mint volfrámforrásként, és sikeresen elkészítették a volfrám -oxid -félvezető anyagokat, különféle morfológiákkal és szerkezetekkel a reakcióidő, a hőmérséklet és a vízmennyiség pontos szabályozásával.

Ezt követően a kutatók fejlett tesztelési módszereket alkalmaztak, mint például a röntgendiffrakció (XRD) és a pásztázó elektronmikroszkópia (SEM), hogy részletesen jellemezzék az elkészített nano-hangszer-oxid összetételét, szerkezetét, morfológiáját és részecskeméretét. Ennek alapján tovább oxidálták a különböző körülmények között kapott volfrám -oxidot, és finoman szabályozták a minták összetételét és morfológiáját, olyan tényezők, mint az oxidációs idő megváltoztatásával.

Az eredmények azt mutatták, hogy az oldószer -termikus körülmények között előállított minták magasabb adszorpciós tulajdonságokkal rendelkeztek, különösen a nanosetszerkezetű minták, amelyek kiváló adszorpciós hatást mutattak nagy specifikus felületük miatt. Ezenkívül az oxidációs kezelés utáni minták nano-heterogén struktúrákat kaphatnak, és ezzel a struktúrával a volfrám-oxid a katalitikus teljesítmény szempontjából a legjobban teljesít. Az oxidációs idő növekedésével azonban a nano-heterogén szerkezet megváltozik, ami a minta katalitikus hatását eredményezi. Ezért a volfrám-oxid oxidációs idejének pontosan szabályozásával a kutatók sikeresen elérték a volfrám-oxid-alapú félvezető anyagok kémiai összetételének és heterogén szerkezetének hatékony szabályozását.

Az etanol-érzékelők mellett a nagy tisztességes volfrám-oxid félvezetők széles körű alkalmazási kilátásokat mutatnak a kapacitás, az optikai anyagok, a fotokatalízis és a fotoelektromos átalakítás területén.